A bajor Alpok északi részén, a Zugspitze hegycsucst?l nem messze és Münchentöl 100 km t?vols?gra tal?lhat? Ettal. A kolostort a Wittelbach kir?lyi csal?d egyik tagja Bajor Lajos alapitotta 1330-ban. A kegyhely központj?t kezdettöl fogva egy fehér m?rv?nyb?l készült Szüz M?ria szobor képezte, melyet az alapit? Olaszorsz?gb?l hozott mag?val. Ez a M?ria-szobor minden zar?ndoklat célja, mi?ta a templom megépült.
A XVIII. sz?zadban Szent II.Placidus egy ugynevezett ?Lovagakadémi?t? hozott létre, melynek hire az egykori R?mai Birodalom hat?rain kivülre is eljutott és ahol sok hires ember tanult.
1744-ben tüzvész pusztitott a kolostorban, mely az iskol?ban is nagy k?rokat okozott. Késöbb ujraépitették a rendh?zat, de elözö vir?gkor?t soha többé nem érte el. Még sulyosabb csap?st jelentett 1803-ban a kolostor feloszlat?sa. A szerzeteseket szétsz?rt?k, a kolostor egy részét lerombolt?k. Csup?n a templom és a volt kolostor egy része maradt meg a pléb?nia haszn?lat?ra. A volt kolostor épületét ?kastélynak? nevezte a köznép. ?rtékes könyveket és mozgathat? berendezési t?rgyakat ?llamositottak.
A bencések nagy j?tevöje Theodor von Cram-Klett b?r?, aki a még megmaradt kolostorépületet 1900-ban a szerzetesrendnek visszaadta.
1907-ben ujra zar?ndokhely lett Ettal. Willibald Wolfsteiner vezetése alatt az ap?ts?g ujra vir?gz?snak indult. Régi tervrajzok alapj?n ujra-épitették a kolostort. Megnyitottak egy latin gimn?ziumot és kollégiumot. Az évtizedek sor?n különbözö üzemeket nyitottak, mint péld?ul: pékség, sörfözde, kertészet, asztalos mühely, lakatos üzem, hotel, nyomda és könyvesbolt. Ma a kolostor a környék egyik fontos munkaad?ja. A kolostorban 55 szerzetes lakik, a kollégiumban 140 di?k és a gimn?ziumban összesen 430 fiatal tanul.
|